A kenyérlisztekben már egy kicsit nagyobb a héj mennyisége, mint a finomlisztben, ezért színük sötétebb, főként a kenyerek és kelt tészták alanyagaként használják fel őket.

A polcokon nem csak a nálunk ismert búzalisztekkel találkozhatunk, hanem a mediterránabb vidékeken honos durumbúzából készült változatok is feltűnnek, ezek a durum simalisztek (DSL). A durumbúza fehérjetartalma rendkívül nagy, sok sikérképző fehérjét tartalmaz. Színe egy kicsit sárgás, kevés, világos héjrészt is megtalálható benne. A nagy fehérjetartalomból adódóan leginkább száraztésztákat készítenek belőlük, kenyérkészítésre önmagukban kevésbé alkalmasak.

Következő lisztünk, a Graham liszt (GL200), melynek szemcsemérete nagyobb, mint a teljes kirőlésű lisztté. A Graham liszt a búza szinte összes részét tartalmazza, így bővelkedik ásványi anyagokban (kalcium, foszfor, magnézium, cink és mangán), rostokban, B- és E-vitaminban. Telítő és tápértéke nagyobb, mint a finomlisztté, leginkább kenyerek, sütemények, sűrítési eljárások készítéséhez használják, általában kevert formában.

A tönkölybúzaliszt, melyből megkülönböztetünk fehér (TBL70) és teljes kiőrlésű (TBL300)fajtát, szintén egyre nagyobb arányban található meg a boltok polcain. A hagyományos búzához képest fehérjetartalma sokkal nagyobb, a benne található aminosavak összetétele kedvezőbb az emberi szervezet számára, emellett a B12 vitamin kivételével, az összes B-vitamin megtalálható benne, vitamin és ásványianyag-tartalma remek. A tönkölyliszt felhasználható szintén kenyerek és kelt tészták készítéséhez.

A búzából készült őrlemények után a második leggyakrabban előforduló lisztféleségek arozslisztek, melyből megkülönböztetünk fehér rozslisztet (RL60), világos rozslisztet (RL90) és sötét rozslisztet (RL125). A felsorolt lisztféleségek egymástól a bennük található héjrész aráyában, a korpázottság mértékében különböznek. A rozslisztek beltartalmi értékeit tekintve elmondhatjuk, hogy A-E-B-vitaminokat tartalmaznak, ezenkívül remek kálium, magnézium, vas és foszfor források. A bennük található sikérfehérjék száma alacsony, ebből kifolyólag célszerű őket más lisztekkel keverve alkalmazni, tészták és kenyerek készítéséhez.

A bejegyzés következő részében kitérünk egy kicsit a kukorica, rizs és maglisztekre, megnézzük miben különbözik egymástól a zab és zabpehelyliszt és még számos érdekes információval készülünk.