A citromos sajttortás, bár neve elég kecsektetőnek tűnik, sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Illatra ugyan tökéletsen emlékeztet a süteményre és a csokija is isteni finom, krémes és lágy, mégis valahogy a sajttorta eltűnt belőle és inkább csak a cirtom maradt. 

Tökéletes állagát és ízre finomságát persze mi sem tagadhatjuk, de sajnos nem az igazi. A krém inkább emlékeztet citromos joghurtra, mint sajttortára, mely persze a tejcsokival ötvözve minden ízlelőbimbónknak örömet okoz, de mégsem tesz eleget a cimkének, melyet rátettek.

Tesztünk második alanya az ananászos volt, melyet csak az egyszerűség kedvéért hívunk ananászosnak, ugyanis ez valójában étcsokoládé ananászos krémmel és zselével. 

Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az íz volt régen is, csak zselé nélkül. Sajnos akkor nem vitt rá a lélek, hogy megkóstoljam, de most megtettem és megkértem másokat is, hogy legyenek társaim ebben a kóstolóban és alkossanak ők is vélemény erről az egzotikumról.

Első kóstolásra idegenkedtem tőle, ugyanis nem vagyok nagy rajongója az étcsokoládénak, de meg kell mondjam ez most rajtam is kifogott.

A cimke alapján ez bizony 65%-os étcsokoládé volna, melyből (szerencsémre) semmit nem lehet érezni ugyanis az ananászos krém és zselé olyan szinten édes, hogy nemcsak hogy elveszi de tökéletesen ellensújozza is az étcsokoládé kissé merev ízét. Igaz, ha szétszednénk észrevennénk, hogy a krém nem igazán ananászos, az ananász ízt inkább a zselé adja az egésznek, de ez összességében mit sem von le értékeiből. Nagyon finom és könnyen fogyaszható. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy pillanatok alatt elfogyott egy egész tábla.

Bár sokak szerint kicsit szaloncukor íze van a zselé miatt, de szeretnék én karácsonykor ilyen finom szaloncukrot aggatni a fámra.

Következő részünkben egy kissé visszakanyarodunk a gyerekkor csokoládéihoz és az új epressel és karamellással ismerkedünk majd meg. Tartsatok velünk akkor is.