Bár a legtöbben úgy képzelik, hogy egy teafilter mindössze papírból és a beletöltött teafűből áll, a tasak 96 százalék polipropilént tartalmaz, amely a lezárásért és a forma megtartásáért felel – olvasható a The Independent cikkében.

Mostanság egyre több cég próbálja teljes mértékben kivonni a vegyi anyagokat a termékeiből, a többség viszont még így is nagy arányban tartalmaz műanyagot.

Az Environmental Science & Technology tudományos lapban közölt tanulmányban a McGill Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy a műanyag teafilterekből a kifőzéskor vajon szabadul-e fel nano- és mikroműanyag, amely így elfogyasztásra kerül.

A tudósoknak még nem sikerült kideríteniük, hogy a mikroszkopikus méretű részecskék pontosan milyen hatással vannak az emberi egészségre, ezért a kutatócsoport több kísérletet is lefolytatott.

Az első vizsgálatnál négy különböző márkájú teafiltert használtak, melyekből a teát eltávolították. A következő lépésben vizet forraltak és belehelyezték a négy filtert.

Elektronmikroszkópos vizsgálatkor azt találták, hogy egy darab filter 11,6 milliárd mikroműanyagot és 3,1 milliárd nanoműanyagot engedett ki magából a forró víz hatására. 

Ez a mennyiség több ezerszer magasabb volt, mint amit eddig valaha mértek élelmiszerekben.

Egy másik kísérletben a műanyag hatását apró vízi élőlényeken, vízibolhákon tesztelték, melyeket gyakran használnak környezetvédelmi tanulmányoknál.

A kutatók a filterekből származó nano- és mikroműanyagoknak tették ki a vízibolhákat különböző dózisokban. Habár az állatok nem pusztultak el, a szakértők anatómiai és viselkedésbeli rendellenességekről számoltak be.

Ahhoz azonban, hogy pontosan kiderítsék, az emberi szervezetre milyen hatást gyakorol a mikroműanyag, további kísérletek szükségesek.