A vegán kifejezést Donald Watson, a Vegán Társaság (Vegan Society) alapítója hozta létre 1944-ben. Kezdetben ezt a meghatározást a tejterméket nem fogyasztó vegetáriánusokra használták. 1951-ben azonban a Vegán Társaság a veganizmust már az állatok kizsákmányolása nélküli életmódként írta le.
A veganizmus egy olyan filozófia, amely elutasítja az állatok áruként történő felhasználását.
A vegánok pontos számát meghatározni nem könnyű feladat, hiszen sok ember egy kategóriába sorolja a vegánokat, a növényi étrendet követőket, sőt még a vegetáriánusokat is.
A vegetáriánusok és vegánok száma a világ népességének körülbelül nyolc százalékát teszik ki, viszont a vegánokra nézve ez az érték jóval egy százalék alá esik.
A világ legfejlettebb országaiban a vegánok a népesség kettő–nyolc százalékát alkotják, míg a fejlődő országokban ez az érték kevesebb, mint 0,1 százalék.
A becslések szerint 2022-ben kb. 78 millió vegánnal számolhatunk világszerte
A vegánok száma az utóbbi évtizedben elképesztő növekedésnek indult, de még így is főképpen Izraelben, Svédországban és Japánban van jelen a legnagyobb arányban ez a táplálkozási forma.
2014 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államokban a vegánok száma 4 millióról 20 millióra nőtt. Ez 500 százalékos növekedést jelent, miközben Hollandia és Görögország fővárosa is, Amszterdam és Athén negatív rekorderként szerepel a felmérésben.
A válaszadók nagy százaléka az egészségügyi okok mellett az állat- és környezetvédelmet jelölte meg az életmódváltás indokaként. Ebből is látszik, hogy bár a veganizmus alapvetően egy állatjogi mozgalom, nagyon sok ember egészségügyi- és környezetvédelmi okok miatt dönt a növényi étrend mellett.
Mint a statisztika is mutatja, a legtöbb ember fiatal felnőttként döntött az életmódváltás mellett. A vegánok több mint fele 16 és 24 éves kor között hagyta el az állati termékeket. A „vegánná válás átlagéletkora” így 24 évre jött ki.
Annak ellenére, hogy a legtöbb ember 16 és 24 éves kora között váltott, a legtöbb vegánt a 30–49-es korosztályban találjuk.
