Miklós Ákos Márton, a település határában négy hektáron évek óta kivit és fügét termelő vállalkozás vezetője elmondta: jelenleg 450 különböző fajtát termesztenek - amelyeket már a nemzeti génbankban is nyilvántartanak -, ezek közül 45 fajta gyümölcsöt hoztak el bírálatra.

A Nemzeti Génbank Tanács és a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) képviselői, a MATE Georgikon Campus oktatói, továbbá gasztronómia szakemberek és fügetermelők részvételével zajló bírálat során azokat a fajtákat igyekeztek kiválasztani, amelyeknek megfelelő a "pultállóságuk", illetve ültetvényként termeszthetők, de akár friss gyümölcs, akár aszalvány, lekvár vagy pálinka formájában is a fogyasztókhoz kerülhetnek.

Becsehelyen elsősorban a meglévő fajták mostani klimatikus viszonyokhoz való alkalmasságát figyelik és értékelik. A sajátos mikroklímájú zalai termőhelyen lila, sárga, sőt csíkos és szürke héjazatú fügét termesztenek eredménnyel, amelyek között mézes, sárgadinnyés, illetve pirosbogyós gyümölcsre hasonlító ízűek vannak. Ezek egy része tavaly Nagykanizsán már kereskedelmi forgalomba is került.

Utassy Luca, a közeli Tormaföldén öthektáros területen termelő Fügeliget Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy Magyarországon is kétszer szüretelhető a füge, a nyár elején, illetve ősszel. Az idei nyári időjárás nem kedvezett a fügeültetvénynek, így ezúttal 3-4 tonna termést várnak.

Cseresnyés Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a számtalan elhagyott szőlőültetvény új hasznosítási lehetőségét kínálja, hogy ebben a régióban többen is foglalkoznak kivi-, datolyaszilva- és fügetermesztéssel. Ez azoknak biztosíthat új vállalkozást, akik a változó világban hasznosítani akarják a magyar földben rejlő értékeket.
Németh Géza polgármester (független) jelezte: korábban elsősorban a szőlő- és borkultúrája, illetve az első szabad pálinkafőzés kapcsán forgott közszájon Becsehely neve, az utóbbi években azonban a kivi és a füge hozott igazán ismertséget a településnek.